A sorozat 3. része! A Földforgalmi törvényben szabályozott elővásárlási jogosultságok bírósági gyakorlatban megjelenő esetköreiből szemezgetünk. Állattartói elővásárlási jog bírósági gyakorlata, rövid checklisttel

Az állattartó gazda elővásárlási jogával kapcsolatos bírói gyakorlat azt mutatja, hogy ez a jog csak akkor védi meg a gazdát, ha a háttérben lévő feltételek ténylegesen fennállnak, és az elfogadó nyilatkozat hibátlanul van megírva.

Az állattartói elővásárlási jog mibenléte

A mező‑ és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló Földforgalmi törvény 18. § (2) a) pontja szerinti szabály lényege: csak olyan földművesre vonatkozik, aki a föld fekvése szerinti településen legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltet, és a földvásárlás célja az állattartáshoz szükséges, azzal arányban álló takarmány‑előállítás; és rendelkezik az átlagos állatsűrűséget szabályozó 57/2014. (IV. 30.) VM rendelet szerinti minimum 0,5 ÁE/ha mutatóval (1–2. §).

Mik a legfontosabb anyagi jogi feltételek?

2.1. Állattartó telep és takarmánycél – nem elég „papíron gazdának lenni”

A Földforgalmi tv. 18. § (2) a) pontja két konjunktív (egymás mellett kötelező) feltételt ír elő:

Állattartó telep üzemeltetése a föld fekvése szerinti településen, legalább 3 éve.
A tulajdonszerzés célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmány‑előállítás.

Ezt a Kúria részletesen kimondta például a Pfv.21846/2018/9. számú ítéletben: ha bármelyik feltétel hiányzik (nincs telep, nem ott van, nem elég régóta üzemel, vagy a föld valójában nem kell a takarmányhoz), állattartói ranghely nem adható.

A telep fogalmát maga a Földforgalmi törvény határozza meg (5. § 1. pont), és a tényleges működést a hatósági bizonyítvány igazolja (Földforgalmi tv. 47. § (4); 2013. évi CCXII. tv. 6. § (2)).

2.2. Állatsűrűség: a „0,5 ÁE/ha‑szabály” két időpontban

Az állatsűrűséget az 57/2014. (IV. 30.) VM rendelet részletezi:

állatsűrűség = a nyilvántartásban szereplő állatlétszám ÁE‑ben/ a szántó+rét+legelő+fásított terület hektárban kifejezett nagysága (1. § (1)–(2));
az állattartói elővásárlási joghoz(és előhaszonbérlethez) a megszerezni kívánt föld + a meglévő takarmánytermő terület együtt legalább 0,5 ÁE/ha legyen két időpontban is:– az elfogadó nyilatkozatot megelőző 1 év átlagában, és– a jog gyakorlásának időpontjában (1. § (3); 2. §).

A Kfv.37724/2018/5. és Kfv.37556/2022/6. kúriai ítéletek ezt úgy értelmezik, hogy

az állatsűrűség vizsgálata nem mellőzhető,
ha a számítás szerint 0,5 alá esik a mutató (pl. 0,13–0,08 ÁE/ha),
akkor az állattartói jogcímet nem lehet figyelembe venni, még akkor sem, ha egyébként valóban tart állatot a gazda.

Milyen alaki hibákon buknak el a legtöbbször az állattartói nyilatkozatok?

A Földforgalmi tv. 21. § (5)–(9) bekezdése nagyon szigorú:

az elfogadó nyilatkozatot legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni;
pontosan meg kell jelölni benne:
- az elővásárlási jogosultság jogalapját (konkrét törvény, §, bekezdés, pont),
- és azt is, hogy a törvényi sorrend melyik ranghelyén gyakorolja a jogosult a jogát;
csatolni kell az összes jogcímet igazoló okiratot (telep, állatsűrűség, takarmányvállalkozás, stb.).

Ha ezek bármelyike hiányzik, a 21. § (9) bekezdése szerint a nyilatkozatot úgy kell tekinteni, mintha a jogosult nem élt volna az elővásárlási jogával. (Kfv.37734/2020/7.: Pfv.21741/2018/7.)

A gyakorlat tehát alig tűri meg az alaki pontatlanságot: a legkisebb hiányosság is a teljes joggyakorlás elvesztéséhez vezethet.

4.Végül egy checklist az elővásárlásra jogosultak részére!

Egy állattartó gazda akkor érezheti magát viszonylag biztonságban az elővásárlási jogával, ha a következő négy pillér rendben van:

Telep és állattartás

– van nyilvántartásba vett állattartó telep a föld fekvése szerinti településen,
– legalább 3 éve működik (Földforgalmi tv. 18. § (2) a); Pfv.21846/2018/9.).

Állatsűrűség
– az előző 1 év átlagában és a jog gyakorlásakor is ≥ 0,5 ÁE/ha, a megszerezni kívánt és a már birtokolt takarmánytermő területekkel együtt (57/2014. VM rend. 1–2. §; Kfv.37724/2018/5.; Kfv.37556/2022/6.).

Nyilvántartások
– a saját földjeinek használata be van jegyezve (Földforgalmi tv. 19. § (2); Kfv.37198/2023/8.),
– a lakcímet valósan és időben bejelentette (Kfv.37182/2019/4.),
– ha tagja az agrárkamarának, a nyilvántartási szám minden okiraton szerepel (Kfv.37875/2024/2.).

Nyilatkozat minősége

– teljes bizonyító erejű magánokirat,

– pontos jogalap és ranghely megjelölés (Földforgalmi tv. 21. § (5); Kfv.37734/2020/7.; Pfv.21709/2019/6.),
– minden kötelező nyilatkozat és melléklet csatolva (21. § (3)–(7), (9); Pfv.21741/2018/7.).

Ha ezek közül bármelyik lyukas, a gyakorlat alapján nagy az esélye, hogy a hatóság vagy a bíróság végül úgy minősíti az ügyet, mintha a gazda nem gyakorolta volna érvényesen az állattartói elővásárlási jogát.

2026.02.05.

Fontos megjegyzés

A weboldalunkon található információk a legjobb tudásunk szerint készültek, de nem garantáljuk, hogy teljesek, pontosak vagy naprakészek. A konkrét ügyek mindig egyedi megoldásokat kívánnak és a jogszabályok is változhatnak, ezért mindig javasolt ügyvéddel konzultálni! Az ügyvéd anyagi felelősséget vállal az ügyfeleknek személyre szabottan adott jogi tanácsokért, amit felelősségbiztosítás is biztosít.

Vissza az előző oldalra!