Mi az a mezei leltár?
A mezei leltár a növénytermesztésben a tárgyévben befejezetlen termelésként előállított eszközök értékét jelenti, melyek költségei a földterületen, azaz a mezőn merülnek fel. Ide tartoznak a befejezetlen termelési folyamatok során már elvégzett munkafolyamatok, mint például vetés, trágyázás, növényvédelem, öntözés vagy más, a termelést megalapozó tevékenység.
A mezei leltár célja, hogy ezekről a munkákról tételes, időben visszakereshető dokumentáció készüljön, amely a földhasználat megszűnésekor alapjául szolgálhat annak, hogy a használó a ráfordításai megtérítését követelje a földtulajdonostól.
Mikor készül mezei leltár?
Mezei leltár akkor készül, amikor egy földhasználati jogviszony a betakarítást megelőzően megszűnik, és az új használó vagy maga a tulajdonos veszi vissza a földet. Ilyenkor fontos tudni, milyen állapotban van a föld, milyen kultúra (növényállomány) van rajta, és hogy a korábbi használó milyen munkákat végzett rajta — ezeknek ugyanis értéke van.
Mit tartalmazzon a mezei leltár?
A leltárban tételesen fel kell sorolni az elvégzett termelési folyamatot, azok értékét és a hozzájuk kapcsolódó költségeket.
A leltár elkészítéséhez szükséges dokumentumokat, mint például a felhasznált anyagok számláit, a munkaidő nyilvántartásokat, stb., mellékelni kell a leltárhoz.
A mezei leltárral több szempontból foglalkozott a Kúria is. Néhány fontosabb elvi álláspontját az alábbiakban foglaltuk össze:
Ki viseli a mezei leltár költségeit?
A Kúria joggyakorlata szerint a mezei leltár költségeit nem az új használónak, hanem a földtulajdonosnak vagy bérbeadónak kell viselnie, mert a leltár célja a tulajdonos érdekeinek védelme (pl. viták elkerülése)
A haszonbérleti szerződésbe elő lehet írni mezei leltár költséget a rájelentkező részére?
Nem lehet előírni mezei leltár fizetési kötelezettséget a rájelentkezőknek a haszonbérleti szerződésben. Amennyiben mégis szerepeltetünk a kifüggesztésre kerülő bérleti szerződésben ilyen kötelezettséget, úgy annak következménye a mezőgazdasági igazgatási szerv megtagadó határozata lesz.
„A zöldleltár új haszonbérlő általi megfizetését előíró haszonbérleti szerződés alkalmas arra, hogy távol tartsa az előhaszonbérletre jogosultakat, ezért annak jóváhagyását jogszerűen tagadta meg a mezőgazdasági igazgatási szerv.„ Kúria Kfv. 37.757/2021/7.
„A korábbi (már megszűnt) haszonbérleti jogviszonyból eredő, annak felei közötti elszámolás tárgyát képező mezei leltár összegének az új haszonbérleti szerződésben való feltüntetése (belefoglalása) – annak oka és célja megjelölése nélkül – sérti a szerződés elvárt egyértelműségét. Az ebből adódó bizonytalanság önmagában alkalmas arra, hogy előhaszonbérlőt távol tartson e joga gyakorlásától. Ez pedig alappal vezethet a szerződés jóváhagyása megtagadásához.” Kúria Kfv. 37.482/2019/5.
A haszonbérleti szerződés felmondása jogszerű elszámolás nélkül is?
A felek közötti elszámolás egy későbbi időpontban is megtörténhet, a felmondás jogszerűségét nem befolyásolja az elszámolás hiánya.
„A mezőgazdasági földhaszonbérleti szerződés felmondásának jogszerűségéhez, a joghatás kiváltásához nem szükséges, hogy a haszonbérbeadó a felmondással egyidejűleg a haszonbérlővel elszámoljon. A szerződés megszűnésével a haszonbérlőnek alanyi joga keletkezik az elszámolás eredményeként jelentkező követelése érvényesítésére. 2013. CCXII. tv. 62. § (1) 2013. CCXII. tv. 62. § (2)” Kúria Pfv. 21.183/2018/10.
A megállapított mezei leltár vitatható?
A mezei leltár mind jogalapja (pl. nem végezte el azt a munkálatot), mind összegszerűsége (pl. eltúlzott ára van) vitatható. Tehát önmagában az, hogy a leltárban szerepel egy munka, nem elégséges bizonyíték. A megtérítés alapja a bizonyított teljesítés: ha valaki pénzt akar visszakapni, igazolnia kell, hogy a munkát valóban elvégezte és azt reális áron jelölte meg.
„A mezei leltár, amelyben szereplő munkák elvégzését a használó kérte, nem elegendő ahhoz, hogy azok megtérítését igényelhesse. A költségek megtérítése csak akkor lehetséges, ha a végzett munkát a használó megfelelő módon, például számlákkal vagy tanúkkal igazolja.” Kúria: Kfv.37.387/2016/9.
A haszonélvezeti jog megszűnését követően a tulajdonosnak van-e elszámolási kötelezettsége a haszonélvező által elvégzett értéknövelő beruházásokkal kapcsolatban?
Ha a haszonélvező például trágyáz, vet vagy kerítést épít, és ezzel a föld értéke nő, akkor jogos igénye lehet arra, hogy a tulajdonos ezt megtérítse, akkor is, ha a tulajdonos erre nem kérte vagy nem volt erre irányuló szerződés.
„A földtulajdonosnak elszámolási kötelezettsége van, ha a haszonélvező saját költségén olyan beruházásokat végzett, amelyek növelik a föld értékét. A tulajdonos nem mentesül a költségek megtérítése alól, pusztán azért, mert nem ő kérte a munkákat.” Kúria: Pfv.II.15.457/2018.
Összegzés
A mezei leltár nemcsak adminisztratív forma, hanem a mezőgazdasági földhasználat egyik legfontosabb jogi biztosítéka. A használó védelme mellett a tulajdonos érdekeit is szolgálja – vitás esetekben döntő szerepe lehet a megtérítési igények és az elszámolás rendezésében.
Ha földet adunk bérbe vagy visszaveszünk használatba, a mezei leltár lehet a legjobb barátunk.