Az Illetéktörvény lehetőséget ad arra, hogy a földművesként regisztrált termőföld vásárló illetékmentesen szerezzen földet, azonban a vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy megszegése esetén súlyos szankciókat helyez kilátásba a törvény. A gyakorlatban sokszor tapasztaltam, hogy az 5 éves illetékmentességi vállalásról elfeledkeznek a földszerzők, mert annyi más szempontot kell mérlegelni ma már, különösen az egyes támogatások igénylésekor. Az adóhivatal azonban az 5 éves időtartam lejártával ellenőrzi a gazdák vállalásainak teljesítését és sajnos, ha valamilyen mulasztást tapasztal, az egyébként fizetendő illeték kétszeresét szabja ki a földvásárlónak, amit köteles megfizetni az állam részére.
Az Illetéktörvény fő szabálya szerint, ha valaki ingatlant vásárol, vagyonszerzési illetéket kell fizetnie az államnak, amelynek mértéke az ingatlan forgalmi értékének 4%-a.
Már itt az első gyakorlati tapasztalatomat meg kell osztanom! Attól, hogy a szerződésben meg van határozva a forgalmi érték, az adóhivatal saját becslése alapján magasabb (persze akár alacsonyabb is) értéket is meghatározhat. Ebben az esetben a hivatal által meghatározott forgalmi érték lesz az illeték alapja.
Az Illetéktörvény 26. § (1) bekezdés p) pontja szerint földműves vásárló mentesül az illetékfizetés alól, ha 5 évig vállalja az alábbi kötelezettségeket (főkötelezettségek):
A föld tulajdonosa nem adhatja el, nem ajándékozhatja el és más jogcímeken sem ruházhatja át a tulajdonjogát a birtokba lépéstől (de legkésőbb az illetékkötelezettség keletkezésétől) számított 5 évig.
A föld nem terhelhető meg haszonélvezeti joggal, használati joggal vagy szolgalommal, de nem adható bérbe sem harmadik személy részére. Ezek olyan vagyoni értékű jogok, amelyek más személy javára korlátoznák a tulajdonos tulajdonosi jogát.
A földet ténylegesen művelni, hasznosítani kell mező- vagy erdőgazdasági célra. Ez lehet például szántóföldi művelés, kaszálás, legeltetés, fásítás vagy erdőgazdálkodás.
Fontos: Az illetékmentesség nemcsak adásvétel jogcímen történő szerzésre vonatkozik, hanem bármilyen ellenérték fejében (pl. tartási szerződés) történő szerzésre.
A tapasztalatom szerint az adóhivatal rögzíti az 5 éves időszak kezdő időpontját, így amennyiben az nem kerül meghatározásra a tulajdonszerzésre vonatkozó okirat benyújtásakor, úgy hiánypótlás keretében hívja fel a vevőt a pontos dátum igazolására. Ennek igazolása leggyakrabban a földhivatal által érkeztetett földhasználati bejelentő lappal történik.
A törvény szerinti kivételek
A jogszabályban meghatározott esetekben a fentebb kifejtett főszabályok alól kivételeket határoz meg a törvény, amelyek az Itv. 26. § (18) bekezdésében találhatók, amelyek a következők:
A.) Nem minősül elidegenítésnek, azaz az 1. pont szerinti főkötelezettség megszegésének:
Összegezve tehát, akinek a földjét más személy ezeken a jogcímeken az 5 éves vállalási időszak alatt megszerzi, úgy az adóhivatal nem szabhat ki szankciót az illetékmentességet vállaló eladóra.
B.) Nem minősül hasznosítási szabályszegésnek, azaz a 2. és 3. pont szerinti főkötelezettség megszegésének, ha a vagyonszerző:
Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben a földet vásárló akkor jár el körültekintően, ha az adóhivatal részére benyújtja a földet ténylegesen használó nyilatkozatát arról, hogy a termőföld használó, hasznosító vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja. Továbbá mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá, továbbá erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja ezen időszak alatt.
Hasznos tudni azt is, hogy bár az okiratszerkesztő ügyvéd általában a vásárlóval egyezteti az illetékmentesség feltételeit és annak vállalása esetén rögzíti az okiratban a nyilatkozatát, azonban a végleges határidő az adóhivatali eljárást lezáró fizetési meghagyás véglegessé válásával zárul le.
Legvégül beszéljünk a szankcióról
Az illetékmentesség vállalásához tett nyilatkozatok megszegése esetén az Illetéktörvény értelmében az egyébként fizetendő illeték kétszeresét rója ki a szabályszegőre az adóhivatal. Tehát ez leegyszerűsítve azt jelenti, ha valaki vállalja a szerzéskor az illetékmentességet, és azt nem teljesíti, úgy összességében 8 %-os illetéket kell megfizetnie az államnak. Tehát, ha valaki a szerzéskor bizonytalan abban, hogy tudja teljesíteni az illetékmentesség feltételeit, jobban jár, ha megfizeti a 4%-os illetéket, mintha vállalja azt, majd megszegi! A szankció alól a vagyonszerző elhalálozása természetszerűleg kivételt képez.
Ügyvédi praxisomban előfordult már olyan is, hogy valaki a megszerzett föld egy részére teljesítette a feltételeket, míg másik részére nem (pl. egy részét bérbe adta). Ebben az esetben kizárólag arra a részre szabhatnak ki szankciót, amelyre nem teljesült a feltétel.
Fontos megjegyzés
A weboldalunkon található információk a legjobb tudásunk szerint készültek, de nem garantáljuk, hogy teljesek, pontosak vagy naprakészek. A konkrét ügyek mindig egyedi megoldásokat kívánnak és a jogszabályok is változhatnak, ezért mindig javasolt ügyvéddel konzultálni! Az ügyvéd anyagi felelősséget vállal az ügyfeleknek személyre szabottan adott jogi tanácsokért, amit felelősségbiztosítás is biztosít.